Hírek

Programtájékoztató

Adatlapok

Letöltések

Kapcsolatok

Elérhetőség

 
   

Bevezető

A Román Madártani Egyesület 2006-ban új programot indított útjára, melynek célja a hétköznapi, jól ismert költőmadaraink állományainak hosszú távú felmérése. 2007-től a programot a Román Madártani Egyesület a „MILVUS Csoport” Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karával együtt koordinálja.

A felmérés csupán három terepnapot vesz igénybe egy évben (a második évtől kezdve pedig csak kettőt). Nincs szükség a romániai madárfauna alapos ismeretére, elegendő, ha valaki szereti a természetet és ismeri a gyakori, hétköznapi madarakat. A programba bekapcsolódva értékes információkkal szolgálhatnak a hazai természeti állapotokról.

A program egy másik nagy előnye, hogy az önkéntesek lakóhelyük közvetlen közelében is elvégezhetik a felmérést. Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy miközben megfigyeljük a kertünkben előforduló madarakat, értékes információkat gyűjtünk a körülöttünk élő fajokról, hosszú távon pedig a környék és az ország madárállományairól is. Csekély munkabefektetéssel olyan információk birtokába juthatunk, amelyek nagyban hozzájárulhatnak az ország természeti értékeinek megvédéséhez.

Módszerek

A helyszín és négyzet kiválasztása

 

A madarak megfigyelése 2 x 2 km-es négyzetekben történik, melyeket véletlenszerűen választunk ki a következő módon: a felmérők megjelölnek egy területet vagy települést, melynek környékén (5-10 km) rendszeres megfigyeléseket végeznének. A választott területen belül, véletlenszerűen sorsoljuk ki a felmérendő 2 x 2 km nagyságú négyzetet. Csak ezzel a módszerrel érhető el, hogy az ország fészkelő madárfajainak állományairól reális képet kaphassunk, mert így nem csak a madárfajokban gazdag, „kedvenc” élőhelyekről kapunk információkat, hanem azokról is, amelyeken talán kevesebb faj él, de az ország jelentős részét borítják (pl. mezőgazdasági vagy lakott területek). Ezeket a kiválasztási szabályokat betartva, a hazai élőhely-típusok jelentőségük és országos arányuknak megfelelően lesznek megmintázva.

 

A négyzet kiválasztása után, a felmérő megkapja a munkához szükséges adatlapokat és a kiválasztott négyzet részletes (1:15000 méretarányú) topográfiai térképét és műholdképét is. A térképen jelölve lesz a 2 x 2 km-es négyzet határa és az a 25 lehetséges felmérőpont, amiből a felmérőnek ki kell választania (a Megfigyelési pont kiválasztó adatlap segítségével) azt a 15 pontot, ahol majd a madárszámlálást végzi (lásd a mellékelt térképet).

A felmérőpontok kiválasztása

A felmérés megkezdése előtt a megfigyelőnek egy napot kell szentelnie a pontok kiválasztására és az élőhely-térképezés elvégzésére. A térképen feltüntetett 25 lehetséges felmérőpont közül úgy kell kiválasztani 15 pontot, hogy a Megfigyelési pont kiválasztó adatlapon megadott sorrendet követjük, ahol a pontok véletlenszerűen vannak felsorolva. Ha a sorrend szerinti pont nem megközelíthető, akkor azt a pontok kihagyjuk (indokoljuk az adatlapon), és a következő pontra térünk rá. A pontokat csak egyszer, a felmérés legelején választjuk ki, ezért érdemes a helyszínen jelöléseket alkalmazni, melyek a következő években is segítik a tájékozódást. A jelölés történhet valamilyen jelzés révén (pl. színes szalagot kötünk a fa törzsére) vagy a pont környékének pontos leírásával vagy lefényképezésével. A megfigyelőpontokat globális helyzetmeghatározó készülék (GPS – Global Positioning System) segítségével kereshetjük meg a legegyszerűbben. Ennek érdekében, a megfigyelők kérésére elektronikusan elküldhetjük a megfigyelőpontok földrajzi koordinátáit. A terepen való tájékozódást a térkép mellett egy iránytű is jelentősen megkönnyítheti.

A megfelelő módon kiválasztott 15 pont főbb élőhely-típusait azonosítani kell a Terepnapló hátoldalán lévő „Élőhely-útmutató” alapján, és be kell rajzolni azok határait a Terepnapló lapjain található körökbe. Nagyon hasznos lehet ilyenkor megmérni, és tájékozódási pontok alapján megjegyezni a 100 méter sugarú kör határait. Ennek ismerete a számlálás elvégzésekor nagyban megkönnyítheti munkánkat.

A felmérés ideje és módszere

A megfigyeléseket évente kétszer kell elvégezni: az elsőt április 15. és május 15. között, a másodikat május 16. és június 15. között. A két megfigyelés között legkevesebb 14 napnak kell eltelnie. Mindkét alkalommal kora hajnalban kell elkezdeni (5 órától kezdődően) a madarak számlálását és délelőtt 10 óra előtt be kell fejezni, mert ezután a madarak éneklési aktivitása jelentősen csökken. Fontos betartani ezeket az időkorlátokat, mert csak így lesznek összehasonlíthatóak a különböző megfigyelők adatai. Szeles és esős idő esetén napoljuk a felmérést, mert az jelentősen módosíthatja a felmérési eredményt!

A felmérés módszere nagyon egyszerű. Minden megfigyelőpontnál pontosan 5 percet tölt a felmérő, és ez idő alatt feljegyzi a Terepnaplóba a látott és/vagy hallott madarat, a következő három kategória szerint:

  1. a 100 m sugarú körön belül, a talajon vagy a növényzeten ülő, és az éppen leszálló egyedek. Ide soroljuk azokat az egyedeket is, melyek hosszabb ideig tartózkodnak a megfigyelt terület felett (pl. nászrepülés közben éneklő mezei pacsirta, egy zsákmányért lecsapó tövisszúró gébics vagy egy szitáló egerészölyv). A fecskéket és sarlósfecskéket csak akkor soroljuk ebbe a kategóriába, ha fészküket látogatják. Az észlelt madarakat két kategóriába soroljuk a távolság függvényében: 0 – 50 m között és 50 – 100 m között megfigyelt madarak. A megfigyeléseket az észlelés helyének megfelelően a Terepnapló lapjain található körbe jegyezzük fel, és utólag visszük be a táblázatba.
  2. a terület felett leszállás nélkül átrepült egyedek (În zbor)
  3. a 100 m-en kívül észlelt fajok egyedei (Peste 100 m).

Az utóbbi két kategóriába tartozó egyedeket a faj nevének rövidítésével közvetlenül a táblázatba jegyezhetjük fel, majd később kiegészítjük a fajok EURING kódjaival. Többször hallott vagy látott egyedet egyetlen megfigyelésként kell bejegyezni, de csak akkor, ha a felmérő meg van győződve, hogy ugyanarról a madárról van szó (pl. egy éneklő kakukk vagy búbos banka).

A felmérő használhat távcsövet, de semmi esetre sem mozoghat a körön belül. Amint letelt az 5 perc, minél hamarabb el kell jutni a következő ponthoz, ahol szintén 5 percig kell figyelni a madarakat. A megfigyelés kezdetének pontos idejét, minden pont esetén, fel kell tüntetni. Nagyon fontos, hogy a megfigyelést egyetlen személy végezze. Amennyiben többen vannak jelen, csakis egy megfigyelő észleléseit kell rögzíteni. Arról se feledkezzünk meg, hogy túl sok ember jelenléte zavarhatja a madarakat, és kedvezőtlenül befolyásolhatja a számlálást.

A Fajfelismerési adatlap egyrészt a Terepnapló kitöltéséhez nyújt segítséget, mivel tartalmazza a fajok magyar és latin nevét, valamint az EURING kódokat is, másrészt a felmérők a lap kitöltésével fontos adatokat is közölnek a Monitoring Központ számára. A Fajfelismerési adatlapon meg kell jelölni, hogy mely fajokat ismerünk fel látvány és/vagy hang alapján és hogy mennyire biztosan. Ha a felmérő egy bizonyos fajt nem tud kellő biztonsággal azonosítani, akkor a „bizonytalan” kategóriát válassza. Az adatok feldolgozásakor fontos tudnunk, hogy egy adott megfigyelési pontnál nem észlelt fajok azért nem szerepelnek a Terepnaplóban, mert valóban nem fordultak elő vagy esetleg azért, mert a felmérő bizonytalan volt egyes fajok azonosításában. A felmérők által szolgáltatott fajfelismerési információkat kódolva és bizalmasan kezeljük.

A második felmérést követően, a kitöltött adatlapokat és terepnaplókat a SOR kolozsvári címére kérjük eljuttatni, ahol az adatok feldolgozása és kiértékelése történik. Postázás előtt, kérjük, készítsen egy másolatot a terepnaplóról, azért, hogy segítse a következő évi tájékozódást, illetve, hogy pótolni tudjuk az adatokat, ha az eredeti Terepnaplónak bármi baja esne. Ne feledjék, hogy az adatok akkor válnak értékelhetővé, ha a felmérést minden évben, ugyanazokban a négyzetekben, ugyanazon a 15 felmérési ponton (az élőhelyen bekövetkezett változásoktól függetlenül) végzi el, lehetőleg ugyanaz a felmérő.

Tennivalók, időrendi sorrendben 

1. A térképek segítségével megkeressük a 2 x 2 km-es négyzetet, és a 25 lehetséges pont közül kiválasztjuk azt a 15 pontot, ahol majd a számlálást fogjuk végezni. A pontok kiválasztásához a Megfigyelési pont kiválasztó adatlapot használjuk. A kiválasztott pontokon (a 100 méteres sugarú kör belsejében) elvégezzük az élőhely-térképezést a Terepnapló hátoldalán található élőhely-kategóriákat használva. A főbb élőhelyek határvonalait egyenesen a Terepnapló lapjain található körbe vezetjük. Megjelöljük a pontokat, vagy részletes vázlatot készítünk a környezetéről, hogy a következő években is nagy biztonsággal megtalálhassuk azokat.

2. Április 15. és május 15. között elvégezzük az első madárszámlálást. Kitöltjük a Terepnapló fedőlapját, a madármegfigyelések feljegyzésére pedig a belső oldalakat használjuk, ahová már bejelöltük az élőhelyek határvonalait.

3. Az első számlálás után legkevesebb 14 nap elteltével, május 16. és június 15. között megismételjük a számlálást.

4. Az eredeti Terepnaplókat, a Megfigyelési pont kiválasztó adatlapot és a Fajfelismerési adatlapot elküldjük a SOR kolozsvári központjának a címére.

5. Az adatok feldolgozása után minden megfigyelő tájékoztatást kap a program eredményeiről

Mit jár minden felmérőnek?

• a program részletes leírása

• részletes térképek és műhold képek

• adatlapok (Fajfelismerési adatlap, Megfigyelési pont kiválasztó adatlap, Terepnapló)

Terepre indulás előtt ellenőrizzük, van-e nálunk? 

Térkép

Terepnapló (első alkalommal: Megfigyelőpont-kiválasztó adatlap)

Óra

Távcső

Madárhatározó

Megfelelő öltözet: vízhatlan lábbeli, meleg ruha (a tavaszi reggelek néha meglepően hidegek)

Kiegészítő felszerelés: iránytű, GPS

 

Minden év végén egy találkozót szervezünk a monitoring programban résztvevő önkénteseknek, melyen ismertetjük a program eredményeit. Ugyanitt értékes ajándékokat (GPS készülék, madárhatározók, madártani szakkönyvek, iránytű stb.) sorsolunk ki a résztvevők között. Ha egy megfigyelő több négyzetben is végzett felmérést, akkor arányosan nagyobb eséllyel vehet részt a sorsolásban. Az új felmérők, akik a terepszezon végén a módszereknek megfelelően kitöltött Terepnaplókat küldenek vissza, ajándékba kapnak egy madárdalokat tartalmazó Cd-gyűjteményt.

Térkép-minta

Minden megfigyelő ehhez hasonló, 1:15000-es méretarányú színes térképmásolatot kap, ahol fel van tüntetve és számozva a 25 lehetséges megfigyelőpont és a köréjük húzott 50 ill. 100 méter sugarú kör. A 25 pont közül kell kiválasztani 15 pontot, ahol majd a madárszámlálást végezzük. A térképen fel van tüntetve a 2 × 2 km-es négyzet hatjegyű azonosítója is. Kérésre a pontok koordinátáit digitális formában is el tudjuk juttatni a felmérőkhöz, hogy GPS készülék segítségével, sokkal könnyebben és biztosabban azonosítani lehessen a pontok helyét.

Kérdéseikre mindig szívesen válaszolunk! Kérjük, keressenek minket! 

• Szabó D. Zoltán (program koordinátor), Tel: 0745 590 082, E-mail: szabodz@gmail.com, Skype: szabodz

• Fenesi Annamária (monitoring asszisztens), Tel: 0744 916952, E-mail: fenesi.annamaria@gmail.com

• Cristi Domşa (GIS szakértő), Tel: 0740 242978, E-mail: cristi.domsa@sor.ro

• Kovács István (a Milvus Csoport monitoring koordinátora), 540620 Târgu Mureş, OP 3, CP 39, Tel/fax: 0265 264726, Tel: 0723 191200, 0728 303898, E-mail: istvan.kovacs@milvus.ro 

Elérhetőség, levelezési cím (a kitöltött terepnaplókat is ide várjuk):

Román Madártani Egyesület / Societatea Ornitologică Româna (SOR)

400370 Kolozsvár (Cluj-Napoca), OP 7, CP 18

Tel/fax: 0264 438 086, Web: http://monitoring.sor.ro